Kutyás terápia

Kutyás terápiáról fotókkal

 

Új “munkatársam, segédem” van 2014 októberétől. Ő a Horatio névre hallgató kis növésű sheltie kutya (mindössze 7,5 kg és 32 cm marmagasságú, kb. uszkár nagyságú), eredeti név meghatározása shetlandi juhászkutya. Amikor “munkába állt” még alig 8 hónapos volt, a kiképzése kb. 2015 őszén  befejeződött, vizsgát tett, és hivatalosan is terápiás kutya. Kiképzése egy évig tartott, de képzése, tanítása folyamatos.

Állandóan a rendelőben tartózkodik, Kecskeméten és Budapesten is. Kikíséri és bekíséri a klienst, és amíg elér az ajtótól a fotelig, pontosan felméri a helyzetet, hogy milyen szerepe lesz az elkövetkezendő egyórás ülés alatt. Elsősorban a meglévő ösztöneit, érzékenységét használjuk. Tökéletesen megérzi, hogy a belépő milyen érzelmi állapotban van, szükséges-e, hogy vigasztalja, odamenjen hozzá, esetleg megengedi, hogy felvegyék ölbe és simogassák, vagy megérzi azt is, hogy az illető nem szereti a kutyát és csak idegesítené. Sohasem tolakodó, elsősorban a klienshez igazodik. Ha kutyától idegenkedő, vagy félő vendég jön, akkor udvariasan elfoglalja a helyét az asztal alatt, és nem zavarja a beszélgetést. Ha szorongó kliens simogatja, az idő alatt sokkal felszabadultabban beszél, a kutya selymes szőrének simogatása feloldja.

Néhány kép Horatióról munka közben.

Járt nálam olyan férfi kliens is, akinek az volt a karjára tetoválva, hogy: CAVE CANEM, azaz ÓVAKODJ A KUTYÁTÓL… Mindössze néhány percig idegenkedett, de utána ő is teljesen feloldódott, de Horatio érezte, hogy nem hozzá, hanem inkább a feleséghez kell mennie…

Bármilyen terápiáról is legyen szó, a kutya a jelenlétével, a kedvességével abban az egy órában segít az őszinteségben, amíg a kliens a beszélgetésen tartózkodik.

Néha enyhén fogyatékos, sérült gyerekek, és öregek, betegek lelki állapotának a jobbításában is segít, de ebben még nem vagyunk profik, de szolgálatot teljesítünk. Egy terápiás kutya annyira jól nevelt és intelligens, hogy bejárása lehet kórházakba, rendelőkbe, gyógyszertárakba is, bevásárló központokba. Magatartása teljesen más, mint a szokásos – bár jól nevelt – kutyáké.

„Új munkatársam, segédem” Horatio is közben 2024-ben betöltötte a 10. életévét, és ugyanúgy nyugdíjas lett, mint én – de csak az Alapítványnál, a rendelőben nem. Továbbra is ott dolgozik velem, a kliensek jó néven veszik a jelenlétét, megnyugtatónak tartják. Tűpontossággal kiválasztja azokat a klienseket, akik inkább pszichiátriai esetek. Ez azért fontos, mert velük nem tisztem foglalkozni, igyekszem őket tovább irányítani pszichiáterhez. Betanítás nélkül lett szakértő a cukorbetegek tekintetében, és figyelmeztet rá, ha a betegnek (cukorbetegnek) fel- vagy lement a vércukra. Nem tolakodó, ezért azt is tudomásul veszi, ha valaki nem venné szívesen a közeledését.

Nem járunk már bemutatókra, óvodákba, iskolákba, nyugdíjas otthonokba. Kizárólag nálam tölti be terápiás kutya szerepét. Évekig közös sportunk volt a kutya agility, de ezt miattam kellett abbahagyni, mert gerinc problémáim miatt már nem tudok mellette futni.

Azt gondolom, hogy Kecskemét központjában a városképhez tartozunk, hiszen minden nap itt tesszük meg – kétszer, háromszor is – a napi egészségügyi sétánkat. Megbízhatóan, magabiztosan közlekedünk póráz nélkül, még soha senkit nem zavart. Reméljük, jelenlétünk még sokáig így és itt lesz!

 

Kutyával egy Mosolyért Alapítvány

A kutyás reikiről