Ars poetica

A szexológia – én magam, és ez a honlap – nem elsősorban a szeretkezéssel, a közösüléssel, és annak problematikájával foglalkozik (azzal is!), hanem inkább a férfi és női létezéssel, önismerettel, önelfogadással, társadalmi szerepünkkel, magánélettel és társasági élettel, harmóniával, szeretettel és szerelemmel. Ezzel összefüggésben a párkereséssel, a párkapcsolatok működtetésével, a konfliktus megoldásokkal, párkapcsolati krízishelyzetekkel és megoldásukkal, s ha már elkerülhetetlen volt a válás, a válás utáni krízis feldolgozásával, az új önmagunkra találással. Ezzel összefüggésben középpontban áll a harmonikus én, a párkapcsolat és a család megteremtése.
Mindezt spirituális, integrál szemléletű megközelítésben, ahol a racionalitás mellett nagyobb hangsúlyt kap a szív, az érzelmek, a gyengédség, az erkölcs és a tartás. Ezt erősíti a 2015 óta bevezetett, szorongás feloldását segítő kutyás terápia is. Honlap megújítás 2016. június.

Sz. Mikus Edit

ARS POETICA 2.
– az idő hullámain – a változás

Az arc poetica egy alap filozófia, tehát az alapvetően nem változik! Viszont a korszak, a társadalom annál inkább, tehát össze kell csiszolódni, idomulni, egy terapeuta nem lehet megcsontosodott, merev gondolkozású. A fenti sorokat 2016-ban fogalmaztam meg, most meg 2025 van, és ez alatt a kilenc év alatt nagyon sok minden változott! Nemcsak én és a kutyám, hanem sokkal erősebben a környezetünk!

Elsősorban azokra a változásokra gondolok, amik felforgatták az életünket: járványra, karanténra, oltásokra, és a kiszínesedő gender őrületre, ami rendesen befolyásolta a szakmámat, főleg a szexuális nevelés területét. Mintha az egész társadalom, teljes egészében megbetegedett volna… (1980 óta foglalkozom szexológiával és végzek felvilágosító, nevelő tevékenységet minden korosztálynál. De a túlkapások, és ebből adódó politikai döntések egy tollvonással keresztül húzták a munkámat, hiszen óvatosságból megszüntették az iskolák többségében az ezirányú tevékenységet…) Amikor 2004-ben, megírtam a meleg férfiakról szóló riport kötetemet, azért nem adták ki, mert túl toleránsnak minősítettek, túl elfogadónak. 2015 körül bátran kiálltam a másság elfogadása mellett, bár soha nem végeztem ilyen irányú propagandát. Emiatt viszont már konzervatívnak mondtak, mivel a túlzott gender politika engem is megzavart – és ez a kisebb baj – a fejlődő nemzedéket még jobban elbizonytalanította! Már magam is alig tudtam tájékozódni a százféle (?!) emberi nem között és elborzadva figyeltem az amerikai tendenciát, ahol szülői hozzájárulás nélkül is mehettek tinédzser korúak átalakító műtétekre. Igen, ettől már visszahőköltem! Ez nem jó irány! (A viccnek lett igaza, hogy végül még kötelező lesz?) Nehezen vettem tudomásul, hogy a szivárvány színekbe burkolódzó érintettek és szimpatizánsok engem már csak „hülye cisz”-nek neveznek. (Aki aszerint él, öltözik, választ párt és alapít családot, aminek megszületett. Azaz teljesen egészséges testű és lelkű, orientáltságú.)

Szóval ezt az időszakot járvány, háború, politikai káosz és teljes zavarodottság jellemezte. A rendelőben egyre több nemi identitásában bizonytalan tinédzser jelent meg, megsokasodtak a párkapcsolati konfliktus helyzetek, de keresik a megoldást. Minden jelenség iránt egyre kisebb lett a tolerancia, a kliensek sokszor önfejűbbek, a szakmai vélemény helyett jobban adnak a környezet véleményére, a social médiára, sőt az AI (mesterséges intelligencia) véleményét is összevetik az enyémmel (eddig stimmeltünk). Az iskolák kevésbé mernek felkérni előadás tartására, mert Szíjjártó Péter szerint a szexuális nevelés a szülők feladata, nem az iskoláé. (Eddig is az lett volna! Csak éppen nem képesek ellátni ezt a feladatukat. Vajon a még nagyobb káoszban ezt jobban meg tudják majd oldani?) Mindenki tökéletes akar lenni, örök ifjú és halhatatlan – és minden halad az ellenkező irányba, érzelemvilágunk is korcsosul, az indulatok eluralkodnak.

A közösségi lét helyett egyre többen fordulnak befelé, lelkük harmonizálására törekedve. Ebben is sokat segítek anélkül, hogy bárkinek a hitét, filozófiáját felforgatnám. Elfogadom azt, amivel rendelkezik, és arra igyekszem felépíteni a fejlődését. Mindenkinek ajánlom, hogy elinduljon a bölcsülés irányába.
2025. február

Sz. Mikus Edit